Az érzéketlenség és az agresszivitás mellett a gazdagság az embert erkölcsileg is megváltoztatja – állapították meg a Kaliforniai Egyetem szakemberei. Kutatásukból kiderült, hogy a drágább autók vezetői sokkal ritkábban állnak meg a zebránál és engedik át a gyalogosokat, mint az olcsóbb autót vezetők.  A nagyobb, márkásabb autóval járók ezen kívül előszeretettel vágnak be mások elé, míg a kisebb autóval járókra a felmérés szerint ez kevésbé jellemző.Egy másik tanulmány arra világított rá, hogy már a sok pénz puszta gondolata is etikátlan viselkedésre ösztönözhet: pénzzel kapcsolatos szavak hallatán a vizsgálat résztvevői hajlamosabbak voltak hazudni és erkölcstelenül viselkedni.  A pénz hajszolása idővel függőséggé is válhat, és a vélt vagy valós társadalmi elvárásoknak való görcsös megfelelés kényszeres viselkedéshez, torz valóságkép kialakulásához vezethet. A szakemberek szerint a pénzfüggőség hasonló változásokat idéz elő az agyban, mint az alkohol vagy más kedélyállapotra is ható szerek: a pénzfüggőt az teszi boldoggá, ha minél több pénzhez vagy értékes tárgyhoz jut. A pénzfüggőség másik tipikus példája a kényszeres vásárlási mánia, a „boltkór”.  Több kutatás kapcsolatot talált a gazdagság és a szenvedélybetegségek között is: a tehetősebb családból származók hajlamosabbak a szenvedélybetegségekre, rendszerint többet isznak, mint szegényebb társaik.   A gazdag családban felnövő gyerekeknek pedig bár megvan mindenük, a felmérések szerint mégis gyakrabban küzdenek szorongással, depresszióval, evészavarokkal, alkohol- és kábítószer problémákkal, mint a szegényebb fiatalok.