Élni, csak élni! Egy uszoda szagát érzem, a kajszibarack illatát, annak a viaszosvászonnal behúzott hencsernek hűvös szagát, melyen diákkoromban hasaltam júliusi délutánokon. A füzest látom, a sekély vizű folyó partján, a porfelhőt az országúton, a teleholdat a meleg éjszakában. A tücsköket hallom. Az éjszakában nők nevetnek valahol, a fűzes közt leányok fürdenek a folyóban. Ez a nyár, ilyen volt, emlékszem.