Teljesen átalakítanák az egészségügyi finanszírozás rendszerét – írja a Világgazdaság. Az új rendszer a társadalombiztosítási alapú és a magánfinanszírozású egészségügy egyvelege lenne. Az egészségügyi ellátás alapját továbbra is mindenki számára kötelező egészségügyi járulék- és hozzájárulás-fizetés biztosítja majd. A Szinapszis Közvélemény-kutató szerint a lakosság egyharmada vett már igénybe magán-egészségügyi szolgáltatást. Tehát van olyan fizetőképes réteg, amelyet kiengedve a közellátásból, több legyet is üthet a kormány egy csapásra. Aki képes megfizetni a magánellátást, gyorsabban és kulturáltabb körülmények között látják el, nem viszi ki a pénzt az országból, előbbre kerül a várólisták. A kórház többletbevételhez jut, amiből fejleszthet, az orvosok pedig legális többletjövedelemre tesznek szert, ami a költségvetésnek is pluszt jelent. A Világgazdaság úgy tudja, kormány többet akar. Állítólag azon gondolkodik, hogy önkéntes alapon csatlakozhassanak a határon túl élő, illetve a külföldön dolgozó magyarok is egyfajta „nemzeti egészségbiztosítóhoz”. A Világgazdaság emlékeztet rá, hogy semmivel sem csökkent az elmúlt években az egészségügy forráshiánya, amit már a 2011-ben született Semmelweis-terv is 250-550 milliárd forintra becsült.