A Központi Statisztikai Hivatal számításai szerint a felnőtt magyar lakosság kétharmadát aktívan foglalkoztatja a nyugdíjkérdés: a gazdaságilag aktív emberek nagy része pedig úgy érzi, várható nyugdíja nem lesz elegendő arra, hogy megéljen belőle. A KSH korábbi számítása szerint átlagos kereset után átlagos nyugdíjat feltételezve életszínvonalunk jelentősen eshet, jövedelmünk a korábbi 77%-a lehet. Az Európai Unió 2012-ben kiadott előrejelzése szerint 2050-re ez a szám már csak 65,5 százalék lehet.  Ezzel is magyarázható, hogy a nyugdíjbiztosítások a nyugdíjcélú megtakarítások között egyre népszerűbbek lesznek. Indokolt volt tehát az adójóváírás meghonosítása a nyugdíjbiztosításokra is. A hatályos adójogszabályok szerint a nyugdíjbiztosítással rendelkezők a befizetett biztosítási díj 20 százalékának megfelelő összeg, de adóévenként legfeljebb 130 ezer forint adójóváírásban részesülhetnek. Az adójóváírás összege több nyugdíjcélú termék igénybevétele esetén elérheti akár az évi 280 ezer forintot is. Az adójogszabály ilyen módosítása nemcsak bővítette az öngondoskodási formák tárházát, de jelentős ösztönző erővel bír a valóban hosszú távú – évtizedekre szóló – öngondoskodás szerepének növelésében is.Fontos szempont, hogy nyugdíjcélú megtakarítást – a valóban hosszú távú elkötelezettségre, és a kapcsolódó adózási következményekre is tekintettel – befektetési ismeretekkel is bíró, jól képzett közvetítők, tanácsadók értékesítsék, akik – az ügyfelek igényeinek helyes felmérése után – a fogyasztóknak megfelelő terméket ajánlanak.