Megfontoltan újra el lehet indítani a cukorgyártást Magyarországon az évekkel ezelőtt bezárt gyárak termelésének pótlására - mondta egy szakértő az MTI-nek.A magát megnevezni nem kívánó szakember így reagált arra, hogy Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szombaton Szerencsen a Bonbon Kft. új üzemcsarnokának átadásakor mondott, miszerint: bízik abban, hogy a jó néhány évvel ezelőtti, az uniós cukorgyártási szabályozás miatt lebontott Szerencsi Cukorgyár újra felépülhet. A miniszter hozzátette: "most, amikor az uniós szabályok elhárultak, lehetőség nyílhat arra, hogy újra cukorgyárak épülhessenek Magyarországon".  A szakértő ugyanakkor óvatosságra int, mivel szerinte a "cukorgyártás, mint az élelmiszeripar nehézipara rendkívül költség- és eszközigényes". Azaz: a kibővített cukortermelés újraindítása - a kapacitásbővítés - Magyarországon sok pénzt igényelne. Közölte: egy gazdaságosan működő cukorgyár évente legalább 100 ezer tonna cukrot állít elő. Ennek a gyárnak a felépítése 80-100 milliárd forintba kerülne zöldmezős beruházásként. Szerinte ugyanis a bezárt petőházi, szolnoki és szerencsi cukorgyárakat már nem érdemes, újraindítani. A kabai cukorgyár termelése esetleg újraindítható volna - véleménye szerint -, mivel ott több, a cukorgyártáshoz kapcsolódó technológiai folyamathoz szükséges részelemek még megtalálhatók. Ezek csökkenthetnék egy esetleges beruházás költségeit. Emellett figyelembe kell venni, hogy Magyarország jelenleg egy nyitott gazdaság, a korábbi zárt rendszer helyett. A kvóta-felszabadítás pedig a piacot dinamizálni fogja, ami azt jelenti, hogy nagy szerepe lesz annak, hogy a terméket hol lehet olcsóbban előállítani.  A cukoriparnak ugyanakkor három igen érzékeny pontja - költségtényezője - van: az alapanyaggal való ellátottság, az energia, valamint a munkaerő költsége. Magyarországon igazán két szenzitív pont van, a nyersanyag - a cukorrépa - és az energiaköltség.  A cukorrépa-termelés pedig költséges, beruházásigényes - támogatott tevékenység -, míg az energiafelhasználás korszerűsítése mellett is a fajlagos felhasználás még mindig jelentős. Amennyiben ezeken a területeken sikerül elérni a költséghatékonyságot, úgy akár meg is érheti új cukorgyár építése és a termelés beindítása - mondta a szakember.Hozzátette: nehéz megállapítani, hogy ma mennyi cukrot használnak el Magyarországon. Ez a mennyiség kristálycukor egyenértéken számolva, a becslések szerint mintegy 250-280 ezer tonna lehet. Magyarország uniós cukorkvótája 105 ezer tonna. A kaposvári cukorgyár kapacitása pedig 120 ezer tonna körüli, emellett még némi finomítási lehetősége is van a gyárnak. Létezik még a szabadegyházi izoglükóz-gyár, amelynek magyarországi eladása évente mintegy 70-100 ezer tonna lehet az ipari felhasználók számára.Utalt arra, hogy a hajdani 12 cukorgyár 4-re való csökkentése más folyamat volt, mint a 4-ről az 1 gyárra való áttérés. Ez utóbbi folyamat az uniós cukorreform nyomán indult el. Az EU cukorreformjának fő célja pedig a cukorár csökkentése volt Európában, és az unió cukorkivitelének megszüntetése volt, mivel azt támogatták. Ennek következménye lett: a kabai, a petőházi, a szolnoki és a szerencsi cukorgyár bezárása.Az üzembezárások eredménye pedig a jelentős kvótavisszaadás. (Magyarország korábbi uniós kvótája 400 ezer tonna körül mozgott.) A szakmai vélemény azt volt, hogy Magyarországon 2-3 cukorgyár rentábilisan működtethető, és ezzel biztosítható a magyarországi felhasználás is.