Az elmúlt két európai parlamenti választáson az induló nyolc-nyolc listából csak négy-négy tudott mandátumhoz jutni, ám az utóbbi 3 országgyűlési választáson ennél vegyesebb volt a kép, ami az országos listák számát és a mandátumhoz jutott listákat illeti. A 2004-es EP-választáson nyolc lista indult, ennyien tudták összegyűjteni az induláshoz szükséges 20 ezer érvényes ajánlást. A kapott szavazatok öt százalékát elérte, így mandátumhoz juthatott a Fidesz, az MSZP, az SZDSZ és az MDF. Nem érte el az 5 százalékos szavazatarányt, így nem kaphatott mandátumot a Magyar Igazság és Élet Pártja, a Munkáspárt, a Magyar Nemzeti Szövetség és a Szociáldemokrata Párt. Az idei EP-választáson ugyancsak nyolc lista indul. Az országgyűlési választásokon ennél vegyesebb a kép, már ami az országos listák számát és a mandátumhoz jutott listákat illeti. Az EP-választáson az országok maguk alakíthatják ki a választási rendszerüket, így például minden ország maga dönthet arról, hogy alkalmaz-e a választás során a mandátumszerzéshez szükséges úgynevezett jogi küszöböt. Az EU országainak fele úgy döntött, az érvényes szavazatok bizonyos százalékához köti a mandátumszerzést. A legmagasabb, 5 százalékos küszöböt alkalmaznak Csehországban, Francia-, Horvát-, Lengyel-, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Romániában és Szlovákiában. Az úgynevezett jogi küszöb a választójogi törvényben azt az előre meghatározott szavazatmennyiséget jelenti, amelynek elérése a mandátumszerzés feltétele. A küszöb funkciója a választáspolitológiai szakirodalom szerint az, hogy a politikai stabilitás érdekében mérsékelje a bejutó pártok számát.