A válság mély nyomokat hagyott a magyar gazdaságon és a társadalmon. Ennek hatása a mai napig tart, az elszegényedés pedig gyorsuló ütemben növekszik- írja a hvg.hu.  A négy Visegrádi ország (Csehország, Lengyelország, Magyarország Szlovákia) és Szlovénia gazdasági teljesítményét összehasonlítva a válság kezdete óta Magyarország szenvedte el a legnagyobb zuhanást. Euróban átszámolva a GDP értékét Szlovákia 12 százalékos, Lengyelország 7 százalékos növekedést produkált. Ezzel szemben Magyarország 7,1 százalékotl veszített a GDP értékéből. Magyarország esetében a szociális kiadások csökkentésének meglett a hatása. Az Eurostat felmérése szerint hazánkban 2013-ban 3 millió 285 ezer ember volt, aki szegény, vagy a szegénység által veszélyeztetett kategóriába sorolnak. Ez a válság óta 17 százalékos növekedést jelent, és azt, hogy a magyar társadalomnak immár egyharmada olyan anyagi helyzetbe került, ahonnan nagyon nehéz visszajönni önerőből. Magyarország esetében csak ebben a kormányzati ciklusban átlagosan 90 ezer fővel nőtt évente az elszegényedők aránya. Ez négy év alatt 360 ezer ember, vagyis ennyi idő alatt egy Debrecen és Miskolc lakosságának megfelelő népesség került nagyon nehéz helyzetbe. A hvg.hu szerint a magyar társadalomra vonatkozó adatok azért is elgondolkoztatóak, mivel immár ötödik éve, hogy folyamatosan emelkedik a szegények, vagy szegénység által veszélyeztettek száma. A versenytársaink esetében nem figyelhető meg ilyen tartós romlás, mivel az elmúlt években legalább egy év volt mindegyik országban, amikor csökkent a nehéz helyzetben lévők száma.