A Magyar Nemzeti Bank tudomásul veszi a Kúria tegnapi döntését, de Nagy Márton a jegybank ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet: a Kúria nem határozott abban a kérdésben, hogy a devizahiteleknél a bankok vissza éltek-e erőfölényes helyzetükkel. Tegnap úgy határoztak: nem ütközik jogszabályba, sem jó erkölcsbe, nem uzsorás és nem színlelt szerződés a devizaalapú kölcsönszerződés. A Kúria döntése szerint ezek olyan szerződések, amelyekben az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait. A devizahiteles perek mögött meghúzódó gazdasági-társadalmi probléma káros következményeit nem lehet kizárólag jogi úton felszámolni és a megoldást nem lehet kizárólag a bíróságoktól várni. Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója szerint azonban a Kúria nem határozott abban a kérdésben, hogy a devizahiteleknél a bankok vissza éltek-e erőfölényes helyzetükkel. A bankok költségei számos indokkal emelkedhetnek, ezek szerződésbe foglalása azonban nem történt átlátszó módon és e problémára a későbbiekben a banki magatartási kódexben lefektetett, kamatemelésre indokot adó lista sem adott megnyugtató választ. Más országokban a hitelek kamata tipikusan fix vagy referenciakamathoz kötött, ami azt jelenti, hogy a hitel devizaneme szempontjából releváns bankközi kamatok felett fix felárat kell fizetni az ügyfélnek, azaz a kamatterhek csak a referenciakamat miatt változhatnak.