Az idén eddig 292 esetben riasztották szén-monoxid miatt a katasztrófavédelem tűzoltó egységeit. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatai szerint szén-monoxid-mérgezést 336 ember szenvedett, közülük 12 meghalt. Ezért nem mindegy, milyen jelzőkészüléket használunk. A szén-monoxid-mérgezés kockázata jelentősen csökkenthető a tüzelő-, fűtő- és főzőberendezések rendszeres karbantartásával, a lakás megfelelő szellőzésének biztosításával, valamint azzal, ha szén-monoxid-érzékelőt telepítenek azokba a helyiségekbe, amelyekben nyílt lánggal üzemelő berendezés van. Az érzékelő csak akkor nyújt megfelelő védelmet, ha a használati utasításnak megfelelő helyen és módon telepítik, és megbízható cég gyártotta. Október óta ráadásul kötelező szén-monoxid-érzékelőt használni azokban a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban, kórházakban, bentlakásos intézményekben, szórakozóhelyeken, szállodákban és panziókban, amelyekben a közösségi helyiségben vagy a vele egy légtérben lévő helyiségben nyitott égésterű tüzelőberendezés van. Azokat az új épületeket pedig, amelyek nyitott égésterű tüzelőberendezéssel vannak felszerelve, már csak akkor lehet használatba venni, ha szén-monoxid-érzékelő működik bennük. December óta pedig csak az unió tagállamaiban és Törökországban gyártott, illetve az izlandi, liechtensteini, valamint a norvég gyártású érzékelőket fogadják el a hatóságok. A jogszabályi előírások teljesülését a kéményseprők vizsgálják. Ők ellenőrzik a szén-monoxid-érzékelő működőképességét is, hiányosság vagy szabálytalanság esetén értesítik a tűzvédelmi hatóságot, amely figyelmezteti az ingatlan tulajdonosát. Ha a tulajdonos nem tesz eleget kötelezettségének, a hatóság ötezertől harmincezer forintig terjedő bírságot szabhat ki. Azt kéri a lakosoktól, ha valaki a szén-monoxid-mérgezés tüneteit, fejfájást, émelygést, szédülést észlel magán vagy a környezetében lévőkön, azonnal hívja a 105-ös segélyhívó számot.