November 1-jétől 11,1%-kal csökkent a lakossági gáz, az áram és a távhő ára. Az újabb rezsicsökkentéssel a gáz, az áram és a távhő ára tavaly decemberhez képest összesen 20 százalékkal mérséklődött. Mindez 3,8 millió családi otthont érint, a családok megtakarítása éves szinten százezer forintos nagyságrendű lehet. Az említett csaknem négymillió otthon 76 százaléka gázzal fűt, így kiemelten fontos az árcsökkentés, amely a távfűtés árára is kedvező hatással lesz. A díjcsökkentést kötelező feltüntetni a számlán. Ha ez elmarad - és a fogyasztóvédelmi hatóság megállapítja a szerződésszegést -, a szolgáltatónak tízezer forint kötbért kell fizetnie a fogyasztónak. A kormányzati retorika szerint tehát a rezsicsökkentés révén jelentős többletjövedelmek keletkeznek a lakosságnál, és ez a kiskereskedelmi forgalomban fog megjelenni. A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzéséből azonban kiderül: ez a társadalom felső tizedében csökkentette a kiadásokat, az alsó jövedelemkategóriákban nőttek a megélhetés költségei. A KSH közölte az első tíz hónapra szóló árindexeket, illetve a fogyasztás megfelelő súlyait. Vagyis a különböző termékek árváltozásai miatt mennyivel kellett többet fizetnünk az egyes javakért, illetve, hogy hol sikerült spórolnunk a kiadásainkon. A kormányzati intézkedések egy oldalról csökkentették a háztartások költéseit, más oldalról viszont erőteljesen növelték azokat: gondolnak itt az e-útdíjra, a tranzakciós adók miatt megdrágult pénzügyi szolgáltatásokra, drágább telefon és tv-szolgáltatásra. Nem mellesleg a társadalmi csoportok eltérő kiadási szerkezete miatt a rezsi-költségcsökkentés közel harmada a lakosság 10%-ánál landolt, míg az emelkedő árú élelmiszerek, gyógyszerek és élvezeti cikkek miatti többletkiadás a kevésbé tehetős rétegeket jobban sújtja. Emiatt az összkép nem kedvező: a magasabb jövedelmű és emiatt magasabb "rezsivel" rendelkező rétegek élvezik a rezsicsökkentés gyümölcsét, míg a túlnyomó többség számára a végeredmény negatív.