Nincs egységes álláspont a bankok között arról, áthárítják-e az ügyfelekre a tranzakciós illetékek után kirótt pótbefizetéseket. A pótbefizetés az ágazat számára mintegy 75 milliárd forintos extra terhet jelent. A bankok egy része ezt áthárítja az ügyfelekre, vagy legalábbis egyes ügyfélcsoportokra. Az Erste levélben értesítette a vállalati ügyfeleit, hogy szeptembertől decemberig magasabb lesz a díjuk, ekkor fogja kiszámlázni a klienseknek a januártól áprilisig befizetett illetékek 208 százalékát. Hasonlót tervezett az UniCredit bank is, az ügyfelek azonban annyira felháborodtak ezen a döntésen, hogy a hitelintézet végül visszakozott, és úgy határozott: sem a lakossági, sem a vállalati kliensekkel nem fizetteti meg ezt a terhet. Patai Mihály elnök-vezérigazgató ugyanakkor egy sajtótájékoztatón elmondta: a 6,8 milliárd forintos pótbefizetés miatt a hitelintézet karcsúsítani kényszerült a működését, be kell zárnia 15 fiókot, és elbocsátások is lesznek. Nem tervezi a pótbefizetés áthárítását az MKB, és a Citibank sem. A Budapest Banknál még nincs döntés arról, mi legyen ezzel az extra költséggel. A legnagyobb pótbefizetés valószínűleg a piacvezető OTP-re hárul, amely 13,2 milliárd forintot kénytelen átutalni a költségvetésbe. A hitelintézet megfogalmazása szerint „a banki tevékenységet érintő közterhek közelmúltban bekövetkezett jelentős növekedése valóban szükségessé tette az ezen közterhek által sújtott pénzügyi szolgáltatások díjának emelését”. Ennek során arra törekszenek, hogy kizárólag a banknál költségként jelentkező megnövekvő közterhekkel arányos módon, vagy annál kisebb mértékben változtassanak a díjakon. Az emelés a magánszemélyeknél papír alapú számlakivonatnál havonta 30 forint, elektronikus számlakivonat esetében pedig 20 forint, a többi tranzakció esetében nem módosultak a díjak a pótbefizetés miatt. A K&H-ra 8 milliárd forintos pótbefizetést vetettek ki. A tranzakciós illeték miatt a korábban ingyenes készpénzfelvételi lehetőség a számlacsomagok többségéből eltűnt, Rogán Antal frakcióvezető viszont ígéri, benyújtanak és megszavaznak egy olyan törvényjavaslatot, amely havonta két ingyenes készpénzfelvételt garantálni fog 150 ezer forint erejéig. Úgy tűnik, a kormány tart attól, hogy a kártyás vásárlást fizetőssé tehetik a bankok, ha illeték terheli majd a tranzakciókat, ezért a kiszivárgott hírek szerint az ilyen ügyletek illetékmentessé válnak majd. A tavalyi kártyás vásárlások után egyébként 0,3 százalékos kulccsal számolva alig 5,2 milliárd forintnyi bevételt ért volna el az állam.