Visszaüthet a korkedvezmény: ugyanis az ápolók nagy része nő, így könnyen meginoghat az egészségügy, ha 40 év munkaviszony után a nők elmennek nyugdíjba. A szakdolgozók akár egytizedét is elveszítheti az egészségügy, ha minden arra jogosult él a 40 év munkaviszony utáni nyugdíjazás lehetőségével. Tovább fokozza az ápolóhiányt, hogy a mintegy százezer egészségügyi szakdolgozó körülbelül 10%-ának már megvan, illetve az idén meglesz a 40 év szolgálati ideje. Ennyi idő is elegendő ahhoz, hogy egy nő nyugdíjba menjen. Márpedig az ápolók, asszisztensek 95%-a nő. Balog Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke már jelezte Szócska Miklós államtitkárnak, hogy a korengedménnyel nyugdíjba vonulók kiesése komoly gondokat okozhat. A helyzetet súlyosbítja, hogy a migráció is jelentősen nőtt az ápolók körében. A humánerőforrás minisztérium adatai szerint 2011-ben 314, tavaly viszont már 518 ápoló kért hatósági bizonyítványt külföldi munkavállaláshoz. Ráadásul évente csak néhány tucatnyian jelentkeznek szakápoló, szakasszisztens képzésre. Gondot jelenthet a korengedményes nyugdíj a védőnők körében is: több térségből jelezték, hogy az idén a jelenlegi létszám fele-harmada kéri a nyugdíjaztatását.