Magyarországon 23 százalékos azoknak a súlyos anyagi nélkülözésben élőknek az aránya, akik nem tudnak megfelelően táplálkozni, vagyis – nemzetközi normák szerint – alultápláltak. Ez azt jelenti, hogy nem jutnak hozzá minden második nap húshoz vagy halhoz – jelezte a Magyar Szociális Fórum a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetében „Az élelmezésbiztonság világgazdasági dimenziói” címmel az ENSZ Élelmezési Világnapja alkalmából hétfőn tartott tanácskozásról.     Az élelmiszerárak emelkedése tönkreteszi a szegényeket. Megélhetésükhöz munkát kellene adni nekik mezőgazdasági nagyüzemekben, ám a készülő új magyar földtörvény még a működő nagyüzemek méreteit is csökkenteni akarja, nemhogy újakat létrehozni a foglalkoztatás növeléséhez – hangzott el.   „A termőföld nemzeti kézben tartása fontos ugyan, ám kisüzemekben nem lehet hatékonyan termelni. Ma a ’méretek forradalmát’ éli a világ, nem ritka az olyan üzem, amelyben 100 ezer jószágot tartanak. A foglalkoztatáshoz nagyüzem kell. Vegyes érzéseim vannak a földtörvénnyel kapcsolatban, félek, hogy egy csomó problémát fog szülni. Elgondolkodtató az eddigi aukció is” – mondta Csáki Csaba professzor.      A világ élelmezési helyzetéről szólva Csáki annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a tények szerint az emberiség képes megtermelni a növekvő lélekszám ellátáshoz szükséges élelmiszer mennyiséget, de ahhoz, hogy mindenkinek az asztalára jusson elegendő élelem, változtatni kellene az elosztási viszonyokon.