- A köztársasági elnök szerint tudnunk kell, hogyan és miért történt a magyarok kitelepítése Szlovákiából alig néhány évvel a hortobágyi táborok előtt, mert ennek ismerete is szükséges ahhoz, hogy ne érzelmektől vezérelt, hanem megalapozott álláspontot képviseljünk a Benes-dekrétumokról szóló vitában. Sólyom László erről ma a hajdú-bihari Ebesen beszélt, ahol felavatták a kommunista diktatúra magyarországi munkatáboraiban elhunyt ártatlan áldozatoknak emléket állító síremléket.
Az államfő emlékeztetett arra, hogy a Rákosi-rendszerben 12 zárt, rendőrileg őrzött hortobágyi tábort hoztak létre, ahová zömében a jugoszláv, illetve az osztrák határsáv 451 helységéből szedték össze és hurcolták el az embereket. Irataikat elkobozták, törvényen kívül és állandó fegyveres őrizet alatt több mint 2.500 család, megközelítőleg 8.000 ember raboskodott és végzett mezőgazdasági kényszermunkát a Hortobágyon. Az államfő hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az ,50-es évek elejéről a kommunista uralom kezdeti szakaszának jellegéről valóságos kép alakuljon ki a köztudatban. Mint fogalmazott, megbízható tudásra van szükségünk ahhoz, hogy biztosabban tájékozódjunk a mában, a mai konfliktusokban is. Az ártatlan áldozatokra emlékeztető síremlék felállítása azután történt, hogy a településen, mely egyike volt a 12 munkatábor helyszíneinek, egy férfi és egy nő, valamint egy gyermek csontvázát találták meg a közelmúltban. A Magyar Történelemtudományi Intézet munkatársai szerint valószínűleg a munkatáborban elhunyt és névtelenül eltemetett, kitelepítettek maradványai kerültek a felszínre.