A máriapócsi bazilika udvarán felállított szabadtéri oltár előtt Keresztes Szilárd hajdúdorogi megyéspüspök celebrálta a görög-katolikus liturgiát, majd a zarándoklatot vezető Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mondott szentbeszédet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei településen.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke az ország sok részéről és a határon túlról érkezett hívők, közöttük sok orvos és egészségügyi dolgozó előtt beszélt a betegek és szenvedők vigasztalásáról. Elmondta egyebek között, hogy maga a szenvedés nem ellentétes a krisztusi tanokkal, az egyház ezért nem fogadja el az eutanáziát.

A szertartás után a zarándoklat hazai, illetve a Felvidékről, Kárpátaljából és Erdélyből érkezett résztvevői közül a mozgássérültek, a különféle betegségben szenvedők a megszentelt olajjal a betegek kenetének ünnepélyes kiszolgálásában részesültek.

A búcsú keretében csaknem százan önkéntes véradásra is jelentkeztek, hogy így segítsenek embertársaikon.

Máriapócs bazilikájában található az a Szűz Máriát ábrázoló ikon, amely az egyháztörténet szerint többször könnyezett az utóbbi évszázadokban.

A képet 1676-ban Csigri László helyi bíró készíttette fogadalomból és hálából, miután megszabadult a török fogságból. Az ikon először 1696. november 4-én könnyezett az akkori kis máriapócsi fatemplomban, ahonnan I. Lipót osztrák császár és magyar király Bécsbe vitette. Az ikont ma is a Stephansdomban őrzik.

A könnyező Mária-képről több másolatot készítettek. Az egyik Máriapócsra visszakerült ikon 1715. augusztus 1-én ismét könnyezett. A kegyhelyen a harmadik könynezést 2005. december 3-án jegyezték fel.

A máripócsi kegytemplomot - az egykori faimaház helyett kéttornyú, kőtemplom épült - XII. Pius pápa 1948-ban emelte bazilikarangra.

(MTI)